Árván hagytál
***************
A szőke Tisza partján
van, szülőföldem hazám.
Itt vagyok, mint jégtáblák,
oly hidegen néztek rám.
Ott fenn alvó napsugár
búvik, szürke ködön át.
Bizony érzem hamvad már.

Hamvad az, mi köt hozzád,
gyermekkor és sok-sok nyár.
Futóhomok szikes táj,
oly sokat gondolok rád.
Királydinnye, ha szúr fáj!
Ég a múlt a valóság,
állok a Tisza partján.

Anyám, vajon Te hol jársz?
Hol jársz?-akkor itt voltál,
a szőke Tisza partján!
Itt jött érted a halál,
most jégtáblák úsznak át,
hol árván hagytál.
Fagyos könnyes éjszakán.

Nagy Erzsébet
Szarvas
/lizbet01/